Az 1024 lakosú község a Fertő tó és a Hanság közti kiemelkedésen épült. A tó XIX. századi, részleges kiszáradásáig rév is működött a településen. Ma a tó partja kb. 5 km-re van a településtől.
A falutól északra található a Fertő-Hansági Nemzeti Park 1993-ban emelt épülete, a Kócsagvár.

Története

Sarródot először egy 1313-as oklevélben említik. A sarródi Fertő-rév 1420-ban az Osl-családé volt. A falu 1334-ben az Ostffy-család birtoka, majd 1359-ben osztozkodás útján Ostffy Jánosé lett.
1710-ben a falu lakosságának egyharmadát a pestisjárvány elpusztította. A járvány 1714. szeptember 4-én, Rozália napján ért véget. A szobrot örök mementóként emelték.

Az 1767-es urbárium szerint Esterházy, Széchenyi Zsigmond, Ostffy Lajos és a nemes Horváth-család voltak a földesurak. Sarródiak örökös jobbágyok voltak.
A halászat a falu életében fontos szerepet töltött be. Érdekesség, hogy 1570-ben 4 halászcsárdáról tesznek említést. A halászat és egyéb mezőgazdasági munkák mellett jelentős volt a falu háziipara. Sarród ősidők óta foglalkozott gyékényfonással.