A 2240 lakosú község Soprontól 10 km-re található. Fő idegenforgalmi látványossága a kőfejtő.
A Fertő tó magyarországi részén található üdülőtelep a községen keresztül közelíthető meg.
Története
Már a rómaiak előtt lakott hely volt. A Mithrász-szentély (Mithraeum) a III. században épült. 1002. után a győri püspökség birtoka volt. Először oklevélben 1199-ben említik, Racus néven - a név valószínűleg a patakban élő sok rákból eredeztethető.
A helység 1582-ben vásártartási jogot és mezővárosi kiváltságot kapott.
A 16. század második felétől megerősödő török veszély folytán megnőtt a rákosi birtok jelentősége. Győr török elfoglalása után központi szerepbe került a város: a püspök Rákosra menekült, s a település további kiváltságokat szerzett. 1683 nyarán a vidék történetének legnagyobb válsága következett be. A Bécs felé tartó török sereg portyázó segédcsapatai a települést kirabolták, felgyújtották, lakóit pedig lemészárolták vagy rabszíjra fűzték.
Szinte a semmiből kellett újrateremteni mindent. Ekkor változott meg a helység lakóinak nemzetiségi összetétele. Az addigi nagyobbrészt magyar lakosság helyett túlnyomóan németek települtek ide, akik a mai Ausztria területéről érkeztek.
1743-ban gróf Zichy Ferenc vette át a püspökséget, akinek sokat köszönhetett Rákos. A település továbbra is fejlődött, egyre többen telepedtek le itt. Az osztrák Baugesellschaft az 1860-as évektől egészen az I. világháborúig bérelte a híres kőbányát, ahol 60-100 embert tudtak foglalkoztatni.
A 20. század elején, 1906-ban Rákos nevéhez hozzácsatolták a Fertő nevet, így lett Fertőrákos.
A II. világháborút követően kitelepítették az itt élő németeket, s a falu lakosságának mindössze 10%-a maradt Fertőrákoson. Helyükre a Felvidékről elűzött magyar családok költöztek.
Látnivalók
- Kőfejtő - a Lajta-mészkő bányászata mintegy 2000 éve kezdődött, a kitűnő akusztikájú termekben nyaranta barlangszínház működik
- Páneurópai emlékmű
- Püspöki-kastély barokk épülete XVII-XVIII. század
- Pellengér - az országban az egyetlen eredeti helyén álló
- Mithrász-szentély - III. század
- XVIII. századi barokk vízimalom - ma fogadó
- Műemléki védettségű falukép
-
Kalcitkristály-gyűjtemény |
